A beszámolót Márta Horváthné Maráczi készítette

Beszámoló

a Rákellenes Liga szombathelyi ÉLGÉNÉ Csoportjának Dunakanyarban tett kirándulásáról.

2014. október 23-24.

Október 23-án, csütörtökön reggel 7 órakor, a 30 fős kis csapatunk, mit sem törődve a csöpörgő esővel, a széllel és a hideggel, lelkesen gyülekezett a vasútállomás előtt várakozó autóbusznál, bevárva a vidékről érkező csoporttársainkat. Jó kedvvel indultunk neki a két napos útnak, tudtuk, hogy a rossz időjárás nem befolyásolhatja az élményt, amiben részünk lesz.

Első célállomásunk

Szentendre volt, mely város a Dunakanyar kapujában, gyönyörű természeti környezetben fekszik. Művészetével és kultúrájával ragadja meg elsősorban a látogatót. Végig sétálva a belváros keskeny, kanyargós, ódon hangulatot árasztó, ámde csillogó üzletekkel tele utcáit, betértünk egy-két múzeumba is:

Kovács Margit Múzeum, ahol a keramikusművész több mint 300 alkotásában gyönyörködhettünk, melynek zöme figurális kompozíció volt. A tárgyak hűen tükrözték a művésznő bensőséges anyagszeretetét és az emberi értékekbe vetett hitét.

Szamos Marcipán Múzeum és Kávéház, itt megcsodálhattuk a művészien díszített esküvői tortákat, rajzfilm figurákat, más hírességek szobrait, stb. A földszinten lévő üzlet kínálatának pedig nehéz volt ellenállni.

Karácsony Kiállítás és Szalon,  mely megeleveníti a  régi családi ünnepek hangulatait. Koboldok és csengettyűk, csillagok és diótörők, muzeális értékű karácsonyfadíszek, a múlt és a jelen míves kiegészítői várják a lelkes látogatókat. A kiállítás bemutatja és végig követi az elmúlt 150 év karácsonyi ünnepek történelmét.

Ferenczy Múzeumban a család gyűjteményes kiállítása látható. Élmény végig követni, hogy alakult két generáció művészeti fejlődése a kor kihívásának és a művészet öntörvényének hatására.

Egy kicsit elfáradva, de tele élményekkel, a közben eleredő esőben, tértünk vissza a buszhoz, ahol már várt bennünket a Magyar Rákellenes Liga munkatársa,Gaál Imre , aki elkísért bennünket az esztergomi szállásunkra. Csomagjainkat lepakolva felmentünk a II. emeleti terembe, ahol felszolgálták a vacsoránkat. Az étkezés után kötetlen beszélgetést folytattunk vendégünkkel, a csoport tevékenységével kapcsolatban, ill. a feltett kérdésekre készségesen válaszolt. Este visszautazott Budapestre, mi pedig elfoglaltuk a szobáinkat.

Pénteken reggel 9 órakor indultunk

Visegrádra, ahol először a

Királyi Várat tekintettük meg, ami a Visegrádi hegység gyönyörű, festői vidékén épült, a Várhegy 328 méter magas csúcsán. (Közel 100 évig volt királyi palota és a magyar királyok hivatalos székhelye.) Mivel Budapesthez közel fekszik, így népszerű kirándulóhely, de történelmi és régészeti jelentősége is kiemelkedő.

Ezek után a parthoz közel található

Királyi Palotához  mentünk, ami Mátyás király rezidenciája is volt.  Az épületegyüttes három fő részre tagolódik, északon a palotakert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épületcsoportot. Az 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították.

Esztergom volt a következő állomásunk. Itt a

Bazilika épülete volt a célpont, amely klasszicista stílusban épült és országunk legnagyobb temploma. Megcsodáltuk a freskókat, a Michelangelo által egyetlen vászonra készített oltárképet, majd szeretteink emlékére mécsest gyújtottunk.

Pár bátor csoporttársunk, a hideg, szeles idővel dacolva, a Bazilikánál felszállt a nyitott kisvonatra és átruccantak Sárkányra. Egy kicsit átfagyva, de az indulási időre visszaérkeztek a buszhoz.

Elfoglaltuk helyünket a buszban és elindultunk hazafelé. Fájó szívvel, de tele élménnyel, búcsút vettünk hazánk egyik legszebb tájától, a Dunakanyartól.

A két napos kirándulást Komáromban egy „estebéddel” zártuk és 19,35 órakor megérkeztünk kiindulási helyünkre, a szombathelyi vasútállomásra.

Végül szeretnénk megköszönni mindazoknak a támogatását, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a kirándulás, mely élményekben még gazdagabbá tett bennünket.